06 80 223 223 tanacsadas@nutricia.hu

Tápláltsági állapot felmérés az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet Amputációs Sebészeti Osztályán és a betegek előkészítésének dietetikai és aneszteziológiai aspektusai

palyazati-anyagok

Szerzők: Kudron Emese Eszter, Matesz István Dr.
Intézmény: Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet
Kategória: Táplálásterápia bentlakásos intézményekben és kórházakban

Elméleti háttér: Az Emberi Erőforrások Minisztériumának 2016-es klinikai egészségügyi szakmai irányelve szerint a kórházban ápolt betegek 15–30%-a kóros tápláltsági állapotú. (Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2017) A malnutríció növeli az infekciók veszélyét, a morbiditás és mortalitás rizikóját. (Sanz-Paris, Boj-Carceller, & Lardies-Sanchez, 2016) Az alultápláltság számtalan, sokszor észrevétlen formában is jelen lehet. A betegek körében gyakran előfordul a szarkopén obezitás, melyre jellemző a magas BMI-érték, magas testzsír százalék és az alacsony zsírmentes testtömeg. A kóros testösszetétel e típusa a kórházi ellátás során több kockázattal jár, mint az alacsony testzsír és egyúttal alacsony izomtömeggel járó sarcopenia. (Stenholm, Harris, Rantanen, Visser, Kritchevsky, Ferrucci, 2008) Műtéti előkészítés tekintetében metabolikus szempontból a diabéteszesek rizikócsoportot képviselnek, így kiemelt dietetikai figyelmet igényelnek. (Ljungqvist, 2015) A hosszú távú carentia súlyosbítja a műtéti stressz következtében fellépő perifériás inzulinrezisztenciát, melyet reaktív hiperglikémia követ. (Graisen, Juhl, Grofte, Vilsstrup, Jensen, & Schmitz, 2001) Az osztályon operált betegek többsége fokozott kardiovaszkuláris rizikóval is rendelkezik, melyhez gyakran társul szeptikus állapot, krónikus étvágytalanság és már a hospitalizáció előtt jelentősen romló tápláltsági állapot. Céljaink a mihamarabbi táplálásterápia megkezdése a preoperatív időszakban, diabéteszesek esetében a lehető legjobb szénhidrát anyagcsere elérése és a carentia idejének minimalizálása az előbb említett rizikófaktorok csökkentése érdekében. A korszerű perifériás idegblokád alkalmazásával a műtéti stressz mértéke minimalizálható, a beavatkozást követő pár órán belül étkezhet a beteg, ezzel is elősegítve a metabolikus stabilitás fenntartását. (Milosavlievic, 2014, Winkler, Hosszúfalusi, Baranyi, 2015)

Módszer és minta: Az elmúlt hónapokban az osztályon operált betegek tápláltsági állapotát, felkar izomkörfogati (MAMC) érték segítségével mértük fel. Malnutríció rizikójukat MUST kérdőív segítéségével ítéltük meg. Az adatokat Excel táblázatban rögzítettük és elemeztük. A vizsgált minta 46 beteg (ffi : nő = 32 : 14) adatait tartalmazta, átlag BMI értékük 27,48 kg/m2 (SD±5,69), mely alapján preobez kategóriába sorolhatók. Közülük diagnosztizált diabéteszes 25 fő (54%). MAMC érték alapján 21 fő az átlagnál izmosabb kategóriába sorolható (> 50 percentilis), míg 16 fő igen csekély izomtömeggel rendelkezik (< 25 percentilis).

Eredmények: A dietetikai anamnézis felvételkor 19 fő számolt be akaratlan testtömeg csökkenésről az elmúlt fél évben, közülük 8 fő esetében a veszteség több mint 10 kg-ot takar. A MUST szűrés eredménye alapján a jelentős testtömeg veszteséget szenvedők közül csak 11 beteg volt közepes/súlyos rizikócsoportba sorolható. A MAMC érték alapján pedig 9 fő izomtömege 25 percentilis alatti, BMI értékük azonban a normál, preobez vagy obez tartományba esik. 5 fő MAMC értéke azonban a jelentős testtömeg veszteség után is átlagon felüli, akik BMI érték alapján egy fő kivételével az obez kategóriába sorolhatók.

Következtetés: Eredményeink alapján elmondható, hogy amputációs sebészeti osztályon a MAMC érték jól használható a tápláltsági állapot megítélésére, ugyanakkor a feltételezett sarcopen obezitás ez alapján nem minden esetben volt kiszűrhető. A különböző módszerek eredményei nem adtak egységes eredményt, melyet a vizsgálati minta elemszáma is befolyásolhat. Osztályunkon ajánlott a tápláltsági állapotot több módszerrel felmérni, emellett a rizikót szűrni, és a dietetikai anamnézis adatait is figyelembe venni, így nagyobb eséllyel kiszűrhetők a táplálásterápiát igénylő betegek. A vizsgált populáció 40%-a táplálásterápiában részesült a felmérés és szűrés alapján. A vizsgálat eredményei alátámasztják a táplálásterápia szükségességét az amputációs sebészeti beavatkozáson áteső betegek esetében. A sebészeti ambulanciai rendelésen a hospitalizációt megelőzően felmérjük a műtétre előjegyzett beteg malnutríció rizikóját és szükség esetén étrendi tanácsokkal, illetve a megfelelő tápszer kiválasztását követően szakorvosi javaslattal vagy recepttel látjuk el. Az osztályon operált betegek preoperatív tápláltsági állapota miatt a primer beavatkozás kiemelt jelentőségű, javítva ezzel a tápláltsági állapotot, a későbbi rehabilitáció hatékonyságát és nem utolsó sorban az ezt követő életminőség javulását.

Hivatkozásjegyzék:

  • Emberi Erőforrások Minisztériuma. (2017). Szakmai irányelv a kórházi, az egészségügyi ápolási otthonokban és az otthoni ellátásra szoruló felnőtt betegek tápláltsági állapotának felmérésére és tápláltsági zavarok táplálásterápiával történő kezeléséről. Azonosító: 001267
  • Graisen, J., Juhl, C.B., Grofte, T., Vilstrup, H., Jensen, T. S., & Schmitz, O.(2001). Acute Pain Induces Insulin Resistance in Humans. Anesthesiology, 95, 578-84.
  • Ljungqvist, O.(2015). Nutritional Support in the Perioperative Period Topic 17, Module 17.1 Metabolic Responses to Surgical Stress. Espen LLL. Programme. Hozzáférhető: http://lllnutrition.com/mod_lll/TOPIC17/m171.pdf
  • Milosavljevic, S.B., Pavlovic, A. P., Trpkovic, S. V. Ilic, A.N., Sekulic, A. D.(2014). Influence of Spinal and General Anesthesia on the Metabolic, Hormonal, and Hemodynamic Response in Elective Surgical Patients. doi: 10.12659/MSM.890981 Hozzáférhető: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4199462/
  • Sanz-Paris, A., Boj-Carceller, D., & Lardies-Sanchez, B. (2016). Health-Care Costs, Glycemic Control and Nutritional Status in Malnourished Older Diabetics Treated with a Hypercaloric Diabetes-Specific Enteral Nutritional Formula. Nutrients, 8(3), 153; doi:10.3390/nu8030153.
  • Stenholm, S., Harris, T.B., Rantanen, T., Visser, M., Kritchevsky, S.B., Ferrucci, L. (2008). Sarcopenic obesity – definition, etiology and consequences. Current Opinion in Clinical Nutrition and Metabolic Care. 11(6):693-700
  • Winkler, G., Hosszúfalusi, N., Baranyi, É.(2015). Inzulinterápia felnőttkori diabetes mellitusban. 174, Budapest: SpringMed